Kiinduló pontként érdemes megvizsgálni az Alkotmány és a Gyermekek jogairól szóló egyezmény ide vonatkozó részeit.

Az Alkotmány szerint:

„A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” (61. § (1))

A gyermekjogi egyezmény a fentieken túl speciálisan a 0-18 éves korosztályra vonatkozóan rögzíti a véleménynyilvánítás szabadságát a következő képen:

„Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.” (12. cikk)

Az egyezmény szerint:

„1. A gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára. Ez a jog magában foglalja mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének szabadságát, nyilvánuljon meg az szóban, írásban, nyomtatásban, művészi vagy bármilyen más, a gyermek választásának megfelelő formában.

2. Ennek a jognak a gyakorlása csak a törvényben kifejezetten megállapított korlátozásoknak vethető alá, amelyek

a) mások jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg

b) az állam biztonsága, a közrend, a közegészségügy, vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek.”

A fentiekből egyértelműen következik, hogy a gyermekeket, tanulókat is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága és az is, hogy e jog nem korlátozható önkényesen. A korlátozás kizárólag törvényben lehetséges – tehát az iskolai házirend nem korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát, a gyakorlás módjával kapcsolatban tartalmazhat szabályokat – a fentiekben rögzített okból.

A közoktatási törvény az Alkotmány és az egyezmény előírásaival összhangban a következőket tartalmazza:

„A gyermeknek, tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.” (10. § (3) e) pont)

„A tanuló joga különösen, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon” (11. § (1) g) pont)

Összefoglalva megállapítható, hogy a tanuló szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről. Véleménynyilvánításának a következő korlátai vannak:

• mások emberi méltóságának tiszteletben tartása
• mások jogainak tiszteletben tartása
• saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészsége, testi épsége,
• a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtése, fenntartása.

2009-09-05