Tanárokban és diákokban egyaránt felmerül, hogy a diákönkormányzat vezetője lehetőleg jó tanuló legyen. Így a "diákönkormányzatozás" nem megy a tanulmányai rovására. A tantestület és az igazgató is jobban odafigyel egy jó tanuló véleményére, könnyebben érvényesíti a diákok érdekeit.

A fenti vélemény igazságtartalmával nincs értelme vitatkozni és vélhetően minden diák, aki részt vesz a választásban, mérlegeli is ezt a szempontot.

A jogszerű diákönkormányzati választásoknak elengedhetetlen feltétele, hogy minden szavazati joggal rendelkező diák egyben választható is legyen a diákképviseletbe. A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. tv.) megalkotásakor a demokratikus választási alapelvek figyelembevételével a következő szabály került megfogalmazásra.

11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy

s) választó és választható legyen a diákképviseletbe;

 Összefoglalva:

A diákönkormányzati képviselővé választásnak a törvény szerint csak egy feltétele lehet: a diáknak tanulói jogviszonyba kell állnia az intézménnyel. Mindebből az következik, hogy a tanulmányi eredmény vagy a magatartás miatt senki nem zárható ki a választhatók köréből.

 2009. október 1.

dr. Jásper András

Ez elsősorban a diák életkorától függ. A kiskorú diákok jelentkezése - jogi értelemben – a szülő aláírásával tekinthető teljes értékűnek. A Csjt. szerint a szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje.

Mindebből az is következik, hogy a kiskorú által aláírt jelentkezési lapot a szervezés során figyelembe lehet venni. Fontos azonban tudni, hogy a jelentkezési lapon vállaltak (pl. részvételi díj megfizetése) szülőtől nem kényszeríthetőek ki.

A nagykorú tanulók jelentkezése szülői aláírás nélkül is teljes értékű. A közoktatásról szóló törvény konkrétan kimondja, hogy a nagykorú tanuló – néhány kivételtől eltekintve – gyakorolhatja a szülő jogait.