Alapító okirat

A Diákközéletért Alapítvány

1996. november 20-án kelt alapító okirata, egységes szerkezetben a későbbi változásokkal

1. Naszári László Zoltán mint alapító a 4. pontban írt célok érdekében jelen alapító okirattal alapítványt hoz létre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény alapján.

2. Az alapítvány neve: Diákközéletért Alapítvány

Rövid neve: DKA

3. Az alapítvány székhelye: 7630 Pécs Rezgő u. 13.

4. Az alapítvány célja:

a) segítséget nyújtson a diákoknak az iskolai és iskolán kívüli közéletben való részvételhez;

b) támogassa a diákközélet megteremtését és élénkítését célozó iskolai, helyi és országos szintű kezdeményezéseket;

c) támogassa az önkormányzó képesség megszervezését;

d) folyamatosan harcoljon azért, hogy a diákság saját életében vitt szerepe növekedjék, hogy saját ügyeit maga intézhesse;

e) küzdjön a diákélet feltételeinek biztosításáért;

4/A. Az Alapítvány céljainak megfelelő, a 2011. évi CLXXV. törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő, jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladatok, amelyeknek teljesítését az alapítvány tevékenysége közvetlenül vagy közvetve szolgálja:

Köznevelési közfeladatok a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (Nkt.), amelyeknek megvalósítását az alapító okiratba foglalt köznevelési jellegű célok, tevékenységek és programok segítik:

„Az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról.” 2011. évi CXC. törvény (Nkt. 74. § (1) bek.)

A Nkt. 4. § 1. pontja szerint alapfeladat:

……….

„c) általános iskolai nevelés-oktatás,

……….

e) kollégiumi ellátás,

………..

g) gimnáziumi nevelés-oktatás,

h) szakközépiskolai nevelés-oktatás,

i) szakiskolai nevelés-oktatás,

u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás,

„A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

………..

c) a pedagógiai tájékoztatás,

………..

e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,

………..

g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat,

(Nkt. 19. § (2) bek.)

„A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik.” (Nkt. 24. § (2) bek.)

„A tanuló joga különösen, hogy

………..

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,

……….

k) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

………..

o) választó és választható legyen a diákképviseletbe,

p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását,”

(Nkt. 46. § (3) bek.

„(1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

(2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

(3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.”

(Nkt. 48. § (1) bek.)

A pedagógusok munkáját segítő, kiegészítő, támogató és a diákközösségeket, diákönkormányzatokat segítő munkájuk feltételeit bővítő valamint hatásukat felerősítő tevékenységek (szakértői és szaktanácsadói segítségek, rendezvényszervezés, információszolgáltatás, diákjogi tanácsadás, konfliktuskezelésben közreműködés, pedagógusok és diákönkormányzati vezetők képzéseinek, továbbképzéseinek szervezése, támogatása. (2011. évi CXC. törvény 61. § (4) bek.)

„A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”

(Nkt. 1. §)

Az Alapítvány a nevelési-oktatási intézmény működésének támogatásával, az abban folytatott szakmai munka feltételeinek bővítésével, a pedagógusok szakmai fejlődésének és a diákok jog- illetve érdekérvényesítésének segítésével ezen állami, önkormányzati közfeladatokat közvetlenül és közvetetten szolgálja.

5. Az alapítvány a 4. és 4/A. pontokban írt célok érdekében

a) ösztöndíjakat folyósíthat;

b) egyedi vagy rendszeres támogatásokat állapíthat meg intézményeknek, szervezeteknek, csoportoknak vagy személyeknek,

c) programokat, rendezvényeket, kiadványokat támogathat;

d) nevelési és oktatási tevékenységet folytathat ide értve különösen a diákképzést, a felnőttképzést, iskolarendszeren belüli és azon kívüli képzést, képességfejlesztést, ismeretterjesztést;

e) egyéb módszerekkel segítheti az alapítványi célok megvalósítását.

6. Az alapítvány vagyona

a) Az alapítvány induló vagyona az alapító által rendelkezésre bocsátott 100.000 Ft (azaz egyszázezer forint) készpénz. Az alapítói hozzájárulás ideiglenes bankszámlán történő elhelyezése az alapító okirat aláírásától számított harminc napon belül esedékes. Az alapítói vagyon ötven százalékát, 50.000 Ft-ot (azaz ötvenezer forintot) törzstőkének kell tekinteni, amelynek csak a hozadéka, illetve az alapítvány további vagyona használható fel a 4. pontnak megfelelő céllal, pályázat, illetve kérelem alapján az 5. pontban meghatározott módon.

b) Az alapítvány számláját vezető pénzintézet neve: Erste Bank, Budapest, Bástya Utcai Fiók.

c) Az alapítvány számlaszáma: 11670009-07809400-70000005

7. Az alapítvány a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az alapítvány tartozásaiért saját vagyonával felel. Az alapítvány alapítója - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az alapítvány alapcél szerinti (közhasznú), és gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

Az alapítványi vagyon gyarapítása céljából az alapítvány részt vehet vállalkozásban, vagy önmaga is vállalkozhat. Az alapítvány nem folytathat elsődlegesen vállalkozási tevékenységet. A vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti. Az alapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak az alapító okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Gazdálkodó tevékenység alatt értendő azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek. (2011. évi CLXXV. tv. 2. § 10. pont)

Az alapítvány csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

A civil szervezet ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

Az alapítvány bevételei:

a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az alapítvány költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

8. Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság adománnyal csatlakozhat. Feltételhez rendelt adomány elfogadásáról a Kuratórium dönt. Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

9. Az alapítvány ügyvezető szerve a Kuratórium, melynek tagjait határozatlan időtartalomra az alapító kéri fel az alapítvány céljaival összefüggő tevékenységben jártas szakemberek közül. A kuratórium tagjai nem lehetnek párt vagy más politikai szervezet vezető tisztségviselői. A kuratórium tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az alapítvány Kuratóriumának tagjai határozatlan időre: dr. Jásper András és Zsók Imre.

10. Az alapítvány képviselője a Kuratórium elnöke, akit az alapító kér fel határozatlan időre e tisztség ellátására. Az alapítvány Kuratóriumának elnöke, s így az alapítvány képviselője dr. Jásper András. Az alapítvány számlája felett - a Kuratórium döntésével összhangban - a Kuratórium elnöke rendelkezik. Ha a Kuratórium elnöke az alapítványi feladatait munkaviszony keretében látja a munkáltatói jogot a kuratórium másik tagja gyakorolja.

11. A Kuratórium üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A kuratórium elnöke köteles az ülés előtt legalább egy héttel a kuratórium tagjait igazolható módon írásban értesíteni az ülés pontos helyéről, időpontjáról és napirendjéről oly módon, hogy a napirendek tárgyalását elősegítő írásbeli előterjesztések a Kuratórium másik tagjának rendelkezésre álljanak. A Kuratórium ülései nyilvánosak, kivéve, ha a Kuratórium egyhangú szavazással zárt ülést rendel el valamely jogszabályba foglalt személyhez fűződő jog védelme érdekében. A Kuratórium akkor határozatképes, ha mindkét tagja az ülésen jelen van. A Kuratórium valamennyi - ide értve az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadását is - döntéseit mindkét tag jelenlétében, nyílt szavazással, egyhangúlag hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. A döntések nyilvántartásba vétele és az érintettek értesítése a kuratórium elnökének feladata.

A közhasznú alapítvány éves beszámolóját a Kuratórium hagyja jóvá az Elnök előterjesztésében az általánosan irányadó döntéshozatali szabályok szerint.

A Kuratórium döntésiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

Az alapítvány minden döntése nyilvános. A döntésekről vezetett nyilvántartásba bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet.

A döntésről írásban tájékoztatni kell az érintetteket, a közérdeklődésre számot tartó döntéseket, így különösen az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést az alapítvány web lapján is közzé kell tenni. (www.diakjog.hu)

Az alapítvány szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Az alapítvány beszámolóit közzé kell tenni az alapítvány web-lapján.

11/A. § A Kuratórium Elnöke és tagja köteles az alapító részére a kért felvilágosítást megadni, és számára az alapítványra vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. (Ptk. 3:23. §)

11/B. Az Alapítvány mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni. A közhasznúsági melléklet elfogadása az ügyvezető szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik, a határozat meghozatalára a kuratóriumi határozatra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza az Alapítvány által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, a 2011. évi CLXXV. törvény 32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza továbbá a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A közhasznúsági melléklet nyilvánosságra hozatalának módjára a létesítő okirat általános nyilvánossági szabályait kell alkalmazni.

12. Az alapítvány megszűnése esetén az alapítvány vagyona a Kuratórium javaslata alapján az alapító által megválasztott - az alapítvány céljaival összhangban álló célú - alapítványt vagy társadalmi szervezetet illeti meg.

13. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai:

13.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (Ptk. 3:22. § (1) bek.)

13.2. Nem lehet a kuratórium tagja az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (Ptk. 3:22. § (4)-(6) bek.)

13.3. Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. (Ptk. 397. § (3)-(4) bek.)

13.4. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (2011. évi CLXXV. Törvény 39. § (1) bek.)

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A közhasznú alapítvány a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

14. Az Alapítvány felügyelő szerve a felügyelő bizottság, amelyet a kuratórium ügyvezető szervének jelzése alapján az alapító részéről a létesítő okirat megfelelő módosításával, kiegészítésével akkor kell létrehozni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 40. § (1) bekezdés szerinti éves bevételt eléri. („Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.”)

15. Az alapítvány befektetési tevékenységet nem végez.

16. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A Kuratórium tagját, elnökét megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az alapítóhoz címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az alapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

16. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a közhasznú civil szervezetek működésére vonatkozó egyéb jogszabályok, elsősorban a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

17. Az Alapítvány a közhasznú jogállása fennmaradásának feltétele, hogy a Budapest Környéki Törvényszék az Alapítványt határozatával jogerősen a civil szervezetek közhasznúsági nyilvántartásába bejegyezze.

18. A jelen, módosított alapító okirattal az alapító mindazon rendelkezéseket felülvizsgálta és szükség szerint módosította, amelyek nem feleltek meg a 2014. március 15. napján hatályba lépő Polgári Törvénykönyv szabályainak (Ptké. 11. § (1) bek.), s ezzel a felülvizsgálattal az alapító döntött a Ptk. szabályaival összhangban álló továbbműködésről. (Ptké. 9. § (2) bek.)

Kelt Pécsett, 2020. október 25.

Naszári László

Alapító